2008. szeptember 14., vasárnap

Zárt fülek, nyitott felismerés

Észrevettétek már, hogy a Tesco-rádióban néha benyomnak egy-egy igényesebb darabot?

Lehet, hogy csak haluztam, de kétszer hallottam ott Radioheadet, máskor pedig The Coralt meg Kooksot is.

Vajon ki és hol irányítja? Lehet az leadások közötti időközök nagyságaiból kiszámított kódok jelentenek valamit, vagy van egy góréfószer, akinek az a feladata, hogy figyelje, hogy kiknek üti meg a fülét a 10 gázszám között az egy jó.
Amúgy főleg a veszprémi teszi szokott termékeny lenni, a többiben még nem találkoztam ezzel.

Vasárnap délelőtt - hamarosan képekkel és linkekkel kiegészítve!

Szóval, voltunk ma apuval a házgyári úti ócskapiacon Veszprémben délelött, csakúgy körülnézni lomizni és...
szembetaláltam magam a régóta oly hőn áhított kilátástalan 80-90-es évek eleji Magyarország hangulattal, élőben!

Balaton és Trabant számok, Eszkimó asszony fázik, Zimmer Feri, P.U.F. számok, veszprémi valamint balaton-felvidéki őszi táj, Hamis a baba ill. Pogánymadonna filmek ...ezen elemek összessége szokta bennem előhívni a leírhatatlan sóvárgást annak a kornak az érzete iránt.

Az ott megforduló nők, férfiak és gyerekek ruházata, kisugárzása egyaránt arra a napsugár nélküli oázisra emlékeztetett: szőkére,vörösre festett hajú nők hülye bőrkabátban, kutyákat lepattant kocsiból áruló árusok, lováriul karattyoló cigó üzérek...és mindez persze a felhős égbolt alatt:) De jól esett!
Persze valahol szomorú dolog ezen a hangulaton kéjenckedni, főleg, hogy én tudatosan teszem már kb. 14 éves korom óta, de biztos sokan vannak ezzel még így.